Elnöki köszöntő

Alföldi György, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökének köszöntője a XXXII. Országos Urbanisztikai Konferencia résztvevőihez és látogatóihoz.

ÚJRA -TERVEZÉS / Új konszenzusépítés az urbanisztikában


Tisztelt Látogatók!

Nagy szeretettel szeretném Önöket meghívni a XXXII. Országos Urbanisztikai Konferenciára, melyet a Magyar Urbanisztikai Társaság és a HÉTFA Kutatóintézet közösen szervez. Számunkra ez a hazai urbanisztika egyik legfontosabb éves eseménye, és szeretnénk ezt az élményt megosztani Önökkel.

A 2026-os konferencia témája az újratervezés — új konszenzusépítés az urbanisztikában. Ebben abevezetőben a társadalmi innovációk jelentőségére szeretném felhívni az Önök figyelmét. Magyarországon az elmúlt évek felgyorsították a területi társadalmi szétszakadást, a magyar települések több mint 90 %-a keresi a helyét. Rendre régi minták kerültek elő és az alapján igyekeztek megoldani a helyzeteket, kihagyva a településeket és a társadalom jelentős részét.

Társadalmi újításokra, új konszenzusépítésre van szükség az urbanisztikában is. Mert az országoshelyzettel párhuzamosan óriási, gyors ütemű generációs, technológiai, kommunikációs változások között élünk. Látszik, hogy a technológiai és a társadalmi rendszerek elérték tudásuk határait. A régi mintákkal nem lehet megoldani az új helyzeteket.

A klímahatások is egyre erősebb kihívások elé állítják az országokat és az urbanisztikát. A júniusi földrengések Venezuelában és Japánban rámutattak arra, hogy az egyes térségek éghajlatváltozással és földrajzi adottságokkal szembeni kitettsége ismert. De a károk hatása a helyi társadalmi rendszerektől, a települések felkészültségétől és reagáló képességétől függ, a közbizalom alakulásától. Az idei év Magyarországon is megmutatta, hogy a jelentősen elmaradt infrastruktúra fejlesztések milyen veszélyeket rejtenek. Az ország a tavaszi “társadalmi innováció” miatt, tudott csak reagálni egyes helyzetekre. Ennek a megújulásnak kell majd válaszokat adnia éghajlati krízisekre és elősegíteni a települések felkészülését a nem ismert, de biztosan várható változásokra is.

A klíma változással dolgozó szakemberektől hallottam, tanultam, hogy az elmúlt 15 évben tudatosan visszafejlesztett társadalmi intézményi háttér nem lesz képes megbirkózni az új kihívásokkal a döntési jogkörök helyi szintre történő delegálása nélkül, hogy csak központi döntésekkel nem lehet megoldani a különféle települések jövőjét. A kis közösségek bevonása, a felelősség megosztása, a helyi akarat kialakítása nélkül a települések csak a központi akarat végrehajtóivá a degradálódnak.

Az urbanisztikai és településfejlesztői szakmáknak az elmaradt hardver fejlesztés mellett a feladata “az újratervezés” a települési szervezetek alulról építkezésének a támogatása, a szoftvert kell most az elmaradt fejlesztések mellett újra gondolni. A következő lépcső a településfejlesztésben a társadalmi intézmény rendszer megújítása, a szubszidiaritás elvének a visszahozása, a polikrízis ellen csak a helyi a közösségek tudnak megfelelő választ adni, ha az intézmény rendszer természetes partnerként tekint rájuk. Fontos, hogy a települések a saját magukról alkotott képen dolgozzanak, hogy megteremtődjön az új térségi együttdolgozás alapja és sikerként éljük meg az együttműködéseket.

A 2026-os konferencia témája ennél teljesebb, az urbanisztika széles körének újratervezéséről lesz szó, sok előadót várunk a területi és társadalmi szervezetek, intézmények és szereplők közül. Reméljük, hogy ha élnek meghívásunkkal akkor 2026. október 1-jén már együtt elindulunk az új konszenzusépítés irányába.